Azt hiszem ma sem lesz megváltó gondolat, de még eszmei tanulság sem. Csak úgy írok. A semmiről. Meg amik eszembe jutnak. A saját szórakoztatásomra. Én már csak ilyen önző ember vagyok.

 

Vagy most kéne elkezdeni, vagy most kéne befejezni. Mindegy, hogy mit. Valamit. Csakúgy. Ahogy Csiby mondta, kezd tré lenni a valósággal, hogy nem hallom a háttérzenét.

 

Valójában semmi rossz nem történik. Hallgatom a híreket. Ferihegyen sztrájkolnak, özönvíz szerű eső csapódik az országra. Nah, ennyi maradt meg az öt perces blokkból.

 

Eső. Ez érdekel. Mert reggelente nem akarom megtanítani úszni a notebookomat. Sebaj, majd veszek egy ilyen vízhatlan zsákot neki, vagy marad a hagyományos esernyő. Az most úgyis olyan trendi dolog. Én mondjuk attól még utálom, úgyhogy nézni kell valami C-tervet, mert a sárkányos fullcap és a tavaszikabát nem óvja meg apró laptop barátomat, a leghűségesebb munkatársamat a rá leselkedő szökőártól.

 

Mi jut még eszembe. Sport. Kéne-kéne, de ez a nyári időszak nem kedvez azoknak, akik nem csípik annyira a strandröpit, maradnánk a teremnél, de ez meg ilyenkor problémás. Vagy nem vagyunk elegen, vagy akik vannak, azokkal kösz, de inkább nem. Akkor már inkább futok reggel. Aha. Felkelek én 6-kor, addig semmi gond-baj-probléma, de nem bírom rávenni magam. Esik, hideg van, és az ágyam sokkal csábítóbb, úgyhogy alvás tovább 7ig, aztán reggeli rutin, és munka. Este meg sötétben már ki fut? Jó, nem keresek kifogásokat. Tudom. Lusta vagyok. Nincs siránkozás, erőt kell venni magamon. Majd.  Nevetős fej.

 

Más. Életérzés. Kell. Szükséges, hogy túléljem a napokat. A hétközi, munkával elrohanókat, és a hétvégéket egyaránt. Erről egy kérdés jut eszembe. Ha nem érzed, hogy élsz, akkor minek élsz? Olyan frappáns, hogy valaki valahol már biztos elmondta, nem lehet, hogy én találok ki egy ilyen jót. Úgyhogy most akkor szerző nélkül.

 

Zene. Tessék Kool Kasko-t hallgatni. Meg Erik Sumo Band-et. Tényleg nagyon jók. El se merem mondani, hogy magyarok, mert akkor úgysem. Ez is valami ilyen magyar betegség. Ami magyar, asz csak sz*r lehet. Hülyeség, nem győzőm hangsúlyozni. Kezdetnek kapcsold be pár órára az MR2-t, szerintem simán találsz 3 óra alatt valami olyan magyar számot, amit még nem hallottál, de tetszik. Korosztálytól, nemi és etnikai hovatartozástól függetlenül. Csak ezt a begyöpösödött mentalitást kéne kicsit levetkőzni. Korosztálytól függetlenül.

 

Amúgy is. Néha az öregek tök jó fejek, és a fiatalok teljesen eszementek, néha meg fordítva. Nem tudom, hogy mit minek köszönhetek, valószínűleg hangulat-, és lelkiállapot függő. Nálam.

 

Na, ennyi mára. Computer OFF, Adam ON.