Igen, kezdődik.

Nem tudni, hogy meddig fogjuk bírni, de elkezdjük, aztán majd véget ér valahogy. Túl sokat üdültünk talán a gyerekekkel, átléptünk olyan határokat, amiket nem állt szándékomban, nem fog megártani ez most.

Ja, és a másik, ami alapvető igazság, csak már rég éreztem, hogy aki neked, annak te nem. Épp kezdtem volna elfelejteni, hogy hogyan is megy ez, szóval köszi, hogy újra emlékeztetsz.

És persze fordítva ugyanúgy. Több jelölt. Akiknek te igen. Neked ők kicsit, vagy nagyon, de valami mégsem. Hiába lenne okos, szép, értelmes, szülei jól menő saját cégében életed végéig marketing/sales igazgató lennél, majd CEO, etc etc, valahogy mégsem. Tudom, bennem van a hiba. Merthogy ez a része sosem érdekelt.

Sebaj, segond, sepánik, ez is rám fért már.

Igen, kezdődik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.