Áhhhh és áááááh. Nem érzek már át semmit. Nyomom a napi 8 órát,9től 5ig, gyakorlatban inkább 7ig, de pofám súlyban, legalább van munkám.

 

Nah de mindegy is, nem sírni akarok, csak életképeket vázolok. Hogy kicsit mit is meg hova is, nah meg persze miért is. Mert nem figyelsz oda, és úgy elbaszod az életed, hogy öröm lesz nézni. Csak nem neked.

 

Emberek élnek teljesen normálisan, család, 2 gyerek, jól szituált munkakörnyezet, kényelmes, nemkellbeledögleni munka, 4 évente új céges Mondeo, szóval, amit csak akarsz. Vagy mégsem, aztán mégis. Egyszer csak megkattan, és rájön, hogy mégsem ez kell. Összeáll valami kicsit fiatalabb vagy kicsit öregebb másik nem bélivel, aki kívül-belül ugyanazt tudja, amit ő, aztán alakítanak így egy új családot. Közben munkahely cut, család total cut, pénz meg persze csak az elején van bőségesen mindenre, pár hónap múlva meg csöveskedés, meg a gyerekek lehúzása a válás és vagyonelosztás után.

 

De sebaj, dúl a szerelem. Egy ideig. Aztán pikkpukk annak is vége, és ott ál két emberi roncs, akik pislognak bambán. Mert ugye ez nem jött be, a régihez nem lehet visszatáncikálni, mert seprűvel kergetne el legszívesebben. Plusz már a saját gyerekeid jövőjét teszed tönkre, amikor cigánykodsz az elfajult válóperben, és csak saját magadra gondolsz.

 

De biztos megéri. 3 hónapért feláldozni egy egész élet felépített munkáját, plusz a családodat. Most meg keresel valami újat. Vállalkozol. Igyekszel mindenből a lehető legjobban kijönni. Persze az üzlettársaid rovására. Előbb-utóbb ez is bedől, és elköltözöl egy barátodhoz, aki még nem hagyott el. Vagy akit még nem húztál le. Aztán csövezel nála is egy darabig, de a vége az, hogy teljesen egyedül, motelekben élsz, és illúziókat kergetsz, hogy majd te megmutatod. Miközben persze azon rágódsz, hogy vajon hol is rontottad el, és hogy igen, ma már másképp csinálnád.

 

De könyörgöm, nem lett volna egyszerűbb az elején végiggondolni? Nem, mert mi, emberek már csak ilyenek vagyunk. Nem tanulunk a másik hibáján. Kell nekünk a személyes tapasztalat. De ha ezt tudod magadról, akkor ne sírj, ha neked is kell majd megfizetni az árát.